Bioszámítógépek vs. nanotechnológia


Valójában ezek a biológiai/kémiai alapú számítógépek (valószínűleg ideértve ez emberi agyat is) egyáltalán nem hatékonyabbak, mint a jelenleg használt elektronikus megoldások. Az erejük abban rejlik, hogy nagyon olcsón, és nagyon kis fogyasztás mellett rengeteg műveletet képesek elvégezni párhuzamosan. Ezekhez a rendszerekhez (pár atomos kémiai reakciók, vagy akár teljes sejtek) képest a jelenlegi számítógépeink még mindig böszme nagy monstrumoknak számítanak. Az igazi áttörést a nanotechnológia hozhatja el, ahol önreprodukáló processzorok milliárdjait állíthatjuk elő fillérekből, alacsony fogyasztás mellett, amik a mai processzorokhoz hasonlóan működnek, de a jelenlegihez képest hihetetlenül nagy számban. Ilyen technológiával szuperszámítógépeket növeszthetnénk pár négyzetcentiméternyi területen, amik a sejtekhez hasonlóan szaporodnak, azokkal összemérhető méretűek, de egy jelenlegi mikroprocesszor teljesítményét hozzák, energiaforrásként pedig pl. a napot, vagy más környezetben elérhető "hulladék energiákat" (hő, mozgási energia, stb.) használnak.  

#blog  

http://hvg.hu/tudomany/20160301_bioszamitogep_parhuzamos_feladatvegzes

Alig fogyaszt energiát, de szupergyors: itt a könyvméretű bioszámítógép

A protein hajtotta bioszámítógép kísérleti modellje párhuzamosan old meg egyszerre több feladatot is, lekörözve a fizikai komputereket.