Mai napi szösszenet


Isten létében lehet hinni és nem hinni. Sok általam értelmesnek tartott hívő emberrel beszéltem már a témáról, és azt azért be kell látni, hogy ez nem egy egyszerű téma.

Olyan ez, mint a kreacionizmus vs. evolúció kérdéskör. A művelt ember (aki értelmesnek gondolja magát) legyint, és azt mondja, hogy 'evolúció' és meg sem áll gondolkodni, míg az értelmes ember azért talán elgondolkodik pár pillanatra, hogy mi van, ha mégsem. "Az élet rejtélyének megfejtése" c. film után azért nekem is volt egy olyan érzésem, mint ha a jövőt látnám, amikor az emberiség már rég kihalt, és a robotok azon vitáznak, hogy őket vajon készítette valaki, vagy csak úgy véletlen létrejöttek. E mellett persze jól ismerem az antropikus elvet is (http://lf.estontorise.hu/archives/250), és el is tudom fogadni. (+Horváth Gyula -nak is van egy jó írása a témában, aminek a linkjét most fejből nem tudom.)

Igazából ha nagyon szépen akarnék fogalmazni, azt mondanám, hogy szerintem létezik a világnak egy olyan konzisztens leírása, ami teljesen összhangban van a megfigyelésekkel, és ahol Isten létezik. Itt persze rögtön hozzátenném, hogy e mellett úgy gondolom, a világnak van egy ugyanilyen konzisztens, megfigyelésekkel összhangban lévő leírása, ahol Isten nem létezik. Ez konyha nyelven annyit jelent, hogy Isten léte tudományos eszközökkel nem bizonyítható, de megnyugtató módon nem is cáfolható. Tehát ha létezik is, olyan jól elrejtőzött, hogy soha ne akadhassunk a nyomára. Ha nem így lenne, már rég rátaláltunk volna.

A baj az, hogy sokan görcsösen próbálják tudományos eszközökkel bizonyítani, és tényként beállítani Isten létét, hogy így a saját elképzelésüket (hitüket) erőltessék másokra, aminek sokszor az a vége, hogy az adott ember, vagy egyház csak lejáratja magát.

Érveket felhozni egyik vagy másik álláspont mellett nem rossz dolog, mindaddig amíg megmaradunk a józan kétkedés talaján. A fent említett film például jó kis összefoglaló, és rámutat arra, hogy a kérdés nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, de ítéletet nem hoz. Az ilyen elmélkedések jók, tágítják az ember világképét, noha valójában nem fogunk előrébb jutni a kérdést illetően.

Van viszont egy másik irány, akik bizonyítva látják az igazukat, és ezt sulykolják, amivel végül csak magukat nevettetik ki. A kedvenc példám, amit Jehova tanúinak egy ismertető könyvében találtam, hogy a fizika törvényei szerint nem lehet rendezetlenségből rend. Az élet a rend legmagasabb megnyilvánulási formája, így természettudományosan bizonyított, hogy nem alakulhatott ki véletlen. Nos, az író a termodinamika 2. főtételéről beszél, ami arról szól, hogy zárt rendszer rendezetlensége az idővel csak nőhet, soha nem csökkenhet. Ez így igaz is, és ha a föld zárt rendszer lenne valahol az űr egy félreeső szegletében, nem is alakult volna ki az élet. Csakhogy itt van nekünk a Nap, és így maximum a nappal együtt lehetünk mi "zárt rendszer". Miközben a földön nő a rendezettség (pl. felnövekszik egy fa), addig a napban nő a rendezetlenség a magfúzió miatt, aminek energiája fény formájában éri a földet. Az összes rendezetlenség tehát valóban nő, de ezzel csak azt mondtuk, hogy a földi élet energiaforrása a Nap. Hát, ilyen és ehhez hasonló zsákutcákba szokott vezetni, mikor valakik Isten létét tudományos bizonyosságnak akarják beállítani.

Oda jutottunk tehát, ahonnan elindultunk. Aki akar higgyen, aki nem, ne higgyen Isten létezésében, a tudománytól valószínűleg hiába fogjuk várni a választ, a végén meg majd úgyis elválik kinek van igaza ... ;)

#blog   


Post imported by Google+Blog for WordPress.