Az utolsó

Te hogy képzelted el a világvégét? Az öntudatra ébredt mesterséges intelligencia pusztít majd el minket? Vagy egy idegen faj kolonizálja bolygónkat? A hollywoodi filmekben a vég napjai mindig dicső csatával telnek. Harcolunk a gépek ellen, harcolunk az idegenek ellen, vagy épp a világot elpusztító járvány ellen. Pedig a vég cseppet sem volt dicső. Esélyünk sem volt. Tudom, hisz páholyból néztem végig…

Joseph Stanford vagyok, a nemzetközi bioszféra bázis egyetlen lakója. A bioszféra bázis célja egy teljesen önellátó űrbázis kialakítása, ami később alapja lehet annak a hajónak, ami az első marsi telepeseket szállítja majd. A terv szerint az első kolóniák a bolygó felszínén megtelepedve, az ott található nyersanyagokból terjeszkednek majd, így egyre nagyobb élőhelyet biztosítva az újonnan érkezőknek. A legoptimistább becslések szerint ily módon 100 éven belül kolonizálhatjuk a Marsot. Nagy megtiszteltetés részt venni egy ilyen küldetésben. Ez a bázis az emberi technológia csúcsa. Szinte az összes tech óriás megtalálható a finanszírozók között. E mellett több mint 100 startup szállított technológiákat, és a projekt jelentős állami segítséget is kapott. Nem is csoda, hisz a cél minden eddiginél nagyra törőbb, egy új bolygó kolonizálása. A bázis kicsivel több mint 3 éve kering a Föld körül. Azóta élek itt, ebben a kis mindentől elzárt, önfenntartó világban. Az egyetlen kapcsolatom a külvilággal az Internet.

20 nappal az "ítélet napja" előtt…

Pár napja azt a hírt kaptam a földi bázisról, hogy egy új, minden eddiginél agresszívebb járvány ütötte fel a fejét. Valószínűsíthetően egy húsevő baktérium valamilyen különösen veszélyes mutációjáról lehet szó. A kór belülről falja fel áldozatát és falánksága még a test halála után sem hagy alább. Pár órán belül a holttest sem marad épp, csak valami amorf massza marad utána. Szörnyű halál…

10 nappal az "ítélet napja" előtt…

A Földön úrrá lett a káosz. Képtelenek megállítani a betegség terjedését. A Föld lakosságának kb. 10%-a életét vesztette a kórban. Pár tudósnak sikerült izolálnia a baktériumot. Semmihez nem hasonlít, amivel valaha is találkoztunk. Szén alapú létforma, de nem sejt. Nincs sejtmagja, nincs benne DNS. Néhányan úgy gondolják, hogy nem is élőlények, hanem apró gépek. Biológiai fegyvernek túlságosan fejlett. Sokak szerint talán idegen eredetű. Lehet, hogy megtámadtak minket?

5 nappal az "ítélet napja" előtt…

A Földi infrastruktúra összeomlott. Nem tudom hány ember lehet halott, vagy hogy egyáltalán él-e még valaki. A családomat sem tudom már elérni. Pusztán információ morzsákra támaszkodhatok. Egy interjúban azt nyilatkozta valami tudós, hogy ezek a nanitok (most már így hívják őket) mintha csak az emberi szervezet számára lettek volna kifejlesztve. Az ő elmélete szerint ezek nem emberi eredetűek, de nem is támadtak meg minket. Ezek a kis részecskék ott voltak végig a sarkvidéki jégben. Évezredekig pihentek ott, várva, hogy az általunk előidézett klímaváltozás kiolvassza őket. Egy időzített bomba. Talán egy utolsó fék, hogy megállítsa a rombolásunkat…

Az "ítélet napja"…

A Földön minden elsötétült. Félek kimondani, de könnyen lehet, hogy én maradtam az utolsó ember a világon. Kaptam két üzenetet a Földről. A feladójuk Annie, a felségem. Nem értem miért pont most. Talán valami automata mechanizmus küldhette el őket. Valószínűleg ezek az utolsó videóüzenetek tőle…

1. üzenet…

Oh, Josh. Nem tudom hogy mondjam el neked. A kisfiunk, Dominik. Őt sem kímélte a kór. Én… Én nem akarok így élni. Mindenki meghalt, akit ismertünk. Mindenki… Én is meg fogok halni. Azt mondják, mindannyian fertőzöttek vagyunk. Ez a valami hónapokig lappangott bennünk, hogy mindenkit megfertőződhessen. Ez nem egy betegség. Kitervelt támadás. Kiirtanak minket…

2. üzenet…

Josh! Remélem valahogy eljut hozzád ez az üzenet. Itt minden összeomlott. De már nem félek. Beszéltem Dominikkal. Tudom, hihetetlenül hangzik, de nem álom volt. Biztos vagyok benne. Azt mondta, azért lehetséges mindez, mert a nanitok már átszőtték az agyam, ezért képes hozzám beszélni. Azt mondta ne féljek. Hogy ő is nagyon félt az újvilágban, de Omega bácsi megnyugtatta. Omega bácsi egy kedves idős úr, az újvilág lakója, aki szavak nélkül beszélt hozzá. Azt mondta, hogy a bolygónk haldoklik. A folyamat visszafordíthatatlan. Azért jöttek értünk, hogy megmentsenek minket, a tudatunkat. Ők olyan fejlettek, hogy már eldobták a testüket. Nincs rá szükségük. Egy nagy felhőben élnek, ami az egész galaxisban szétterjed, de talán még annál is nagyobb. A nanitok a felhő részei. Ahogyan a mi testünket sejtek, úgy az ő galaxis méretű testüket ilyen nanitok alkotják. Ebben a testben élnek együtt több millióan. Most már Dominic is ott van. Nemsokára én is ott leszek. Láttam azt a helyet, Josh. Dominic megmutatta. Az ott maga a paradicsom. Bárcsak te is jöhetnél. Bárcsak… Vége az üzenetnek.

Nem tudom kiverni Annie üzenetét a fejemből. Túl logikus az egész ahhoz, hogy csak egy lázálom legyen. Az Isten szerelmére is, Annie egy művész. Remek zongorista és nagyon értelmes nő, de ilyet nem tudna kitalálni. Annak idején sokat olvastam én is a szingularitásról. Ray Kurzweil fogletjeiről és arról, hogy a jövőbben eldobjuk a testünket és digitális formában élünk majd tovább. Milyen butaság az idegeneket hozzánk hasonló humanoidoknak elképzelni. Ha nálunk több ezer évvel fejlettebbek már bizonyára messze túl vannak a szingularitáson. Milyen naív kép, hogy majd hatalmas űrhajókkal jönnek értünk, hogy evakuálják az emberi fajt. Már a '80-as évek Star Trek filmjeiben is "felsugározták" az embereket a hajóra. Ha igaz, amit Annie mond, a nanitok végül is teleportálták az embereket, még ha oly fura módon tették is. Feltérképezték a struktúránkat, továbbították az információt a felhőbe, majd a testet, a hasztalan anyaghalmazt saját szaporodásukhoz használták fel. Csendben vártak, míg be nem hálózták az egész Földet és mikor minden készen állt, aktiválták magukat. Ha máshogy tesznek, megállítottuk volna őket, mert képtelenek lettünk volna megérteni a szándékukat. Zseniális módját választották az emberi kultúra megmentésének. Talán nem először csinálták. Talán volt már tapasztalatuk…

Te hogy képzelted el a világvégét? Az öntudatra ébredt mesterséges intelligencia pusztít majd el minket? Vagy egy idegen faj kolonizálja bolygónkat? A hollywoodi filmekben a vég napjai mindig dicső csatával telnek. Harcolunk a gépek ellen, harcolunk az idegenek ellen, vagy épp a világot elpusztító járvány ellen. Pedig a vég cseppet sem volt dicső. Esélyünk sem volt. A kór pillanatok alatt felélt mindent. Mi emberek, mi magunk voltunk a kór. Feléltük a bolygónk erőforrásait. Nagyon jól tudtuk, hogy mit teszünk és tisztában voltunk a következményekkel. Tönkretettük az óceánjainkat, tönkretettük a légkört és felborítottuk a természet oly kényes egyensúlyát. Tisztában voltunk a következményekkel, mégsem tettünk ellenük semmit. A saját gyermekeinket áldoztuk fel pillanatnyi kényelmünkért, halálra ítéltük volna őket. Olyanok voltunk mint a rák, ami csak burjánzik kontroll nélkül és felfalja a neki életet adó testet. Egy ilyen faj nem érdemes az életre. A megmentőink mégis adtak nekünk még egy esélyt. Ideküldték a nanitokat és asszimiláltak minket. Valamiért érdemesnek tartották a kultúránkat arra, hogy megőrizzék.

Pár napja még úgy hittem hogy talán én vagyok az utolsó ember. Az utolsó, aki túlélte a világvégét. Most viszont úgy tűnik, én vagyok az a szerencsétlen aki lemaradt Noé bárkájáról. Itt fogok megöregedni a bázison, teljes magányban, amolyan élő emléket állítva az emberiségnek. Itt fogok megdögleni, ebben a kibaszott konzervdobozban….

#blog