A dúsgazdag nincstelen

Mindig is imádtam Tallinnt. Az Old Town-t. Nincs az a hatalmas forgatag mint New Yorkban. Ilyenkor este már csak pár ember lézeng az utcán. Kivéve persze hétvégén, mikor részeg Finnek lepik el a várost. Most viszont azt hiszem én vagyok az egyetlen ittas járókelő. Csak pár jófajta pezsgőt ittam az író-olvasó találkozón, mégis olyan homályos most minden. Elszoktam már tőle, vagy csak szimplán öregszem, ki tudja. Az érzékeim tompák ugyan, de a tudatom tű éles. Szeretem ezt az állapotot, mély gondolatokra inspirál. Úgy gondoltam, sétálok egyet még a városban, de a lábam nem nagyon engedelmeskedik. Lehet jobb lenne mégis autóval menni. Hogy hová, az majd még kiderül…
Gyorsan előkapom a mobilt, hátha akad a közelben egy sofőr. Aham, ő lesz az emberem. Csak pár kattintás, és már itt is van értem az autó.
Peter Macx vagyok. Író és önjelölt filozófus. És mellesleg hajléktalan. Persze nem mintha egy cseppet is zavarna. Annak idején a novelláim árulásából éltem. Szűkösen, de megéltem belőle. Volt hol laknom, volt mit ennem. Próbáltam "normális" munkát vállalni, de nem igazán feküdt a dolog. Író vagyok, nem egy vacak pultos, raktáros, vagy eladó. Úgy hiszem, az élet kihívások sorozata, amit teljesítened kell. Az én utam az, hogy írjak. Ha nem teszem, elbukok, és kezdhetem elölről. Egy másik életben. Vagy ki tudja… Ma már nem árulok novellákat. Ingyen publikálom őket a neten. Létezik egy online rendszer, vagy talán több független rendszer összessége. Nem értek hozzá, de nem is érdekes. A lényeg, hogy ha valaki tesz valami jót veled karmával jutalmazhatod. Mondhatnám, hogy a karma olyan mint a pénz, de mégsem az. Karmából végtelen mennyiség áll rendelkezésre. Annyit adhatsz belőle a másiknak, amennyit csak akarsz. Nem fogy el, és nem lehet felhalmozni. Nem lehet őrizgetni, befektetni, vagy pénzre váltani. És nem lehet tőled elvenni. Ha valaki karmával jutalmazott téged, az örökre megmarad. A karma egyfajta nem pénzszerű valuta. A karma mozgása mindenki számára publikus és létezik egy algoritmus ami ez alapján értékel téged. Ha valaki segít neked, számodra jobb lesz az értékelése. Ha a barátodnak segít, akkor is, sőt, ha a barátod barátjának, akkor is. Egész bonyolult szívességi és ismertségi gráfok képződhetnek, amiből leképezhető valami, amit talán úgy hívhatnánk, hogy online barátság. Ha épp mész valahová autóval és egy haverod megkér rá, elviszed magaddal. Ha szállás kell neki, szívesen elszállásolod. Amióta világ a világ, létezik az emberek között szívesség. Ezt hozta át az online térbe a karma rendszer. Manapság már mindenki tud mindent a másikról. Az egész világ egy nagy globális falu, ahol mindenki mindenki ismerőse. Az online, algoritmusok által kezelt, számszerűsített barátság manapság már erősebb tényező mint az offline emberi kapcsolatok. És ha jót teszel mással azzal magad is jobb emberré válsz. Számszerűsíthető módon. Az írásaimat sokan szeretik, így jó a reputációm. Ha valaki szívességet tesz nekem, az rendesen megdobja az ő reputációját is. Mostanra már egyfajta verseny alakult ki a "szívesség piacon" is. Pont olyan ez, mint a gazdasági verseny, csak itt a cél nem a minél hatalmasabb tőke felhalmozása, hanem hogy minél jobb ember légy. Ahogy a rendszer egyre inkább terjedt, a cégek is kénytelenek voltak beszállni. A szívességből nyújtott szolgáltatások, szálláshely, fuvar, étel, és hasonlók nem csak az üzleti alapon működő Uber-t vagy AirBnb-t vágták taccsra, hanem az éttermeket és hotelláncokat is. Az emberek ma már a reputációja alapján választják meg az éttermet ahol esznek, vagy a helyet ahol megszállnak. Hogy ezek a cégek növeljék saját reputációjukat, sokszor ingyen ételt vagy szállást biztosítanak némi karmáért cserébe magas reputációjú vendégeiknek. Így sikerült bejárnom a világot teljesen ingyen, hisz a legtöbb légitársasággal ingyen repülhetek, és mindenhol van pár hotel és étterem, ahol szívesen látnak. Ez nekik egyfajta reklám. Más módon nem is szerezhetnének előnyöket, hisz a rendszert nem birtokolja senki, nincsenek fizetett hirdetések, vagy más hasonló lehetőség. A fejlesztők karmáért cserébe, szívességből írják a szoftvert, és ugyancsak szívességből üzemeltetik a decentralizált rendszert saját szervereiken. A rendszer jellegéből adódóan nagyon nehéz csalni, így egyetlen lehetőséged, hogy feljebb kerülj, ha jófej vagy másokkal. Kb. egy éve megszüntettem a bankszámlámat is. Nincs rá szükségem. Valójában nem sok minden változott. Eddig hitelkártyával fizettem euroval, most pedig a telefonommal fizetek karmával. A szívesség lett az új valuta. És működik. Amíg nem létezett a karma rendszer, egy senki voltam, most pedig úgy élek, ahogy a legkiváltságosabbak. Milyen fura, hogy egy ilyen rendszer hogy megváltoztat mindent. Pedig valójában csak mankó. E nélkül is lehetnénk egymással jófejek. Vajon meddig lesz szükség pénzre? Létezhetne teljesen pénz nélküli világ?
Ohh, itt az autó. Úgy látom limo-val megyek. Ezt a mázlit. És ha már amúgy is a Hilton felé megy, bepróbálkozok az elnöki lakosztállyal. Talán most meg is kapom…

#blog