2030-ra az emberiség a kihalás szélére sodródott. A környezetszennyezés és a Föld erőforrásainak pusztítása olyan mértéket öltött, ami már visszafordíthatatlan változásokat hozott a több milliárd éves ökoszisztémában. A Föld vezetői szinte semmit nem tettek a kataklizma megállítására. Elvakította őket a pénz és a hatalom, az embereket pedig az üres ígéretek, amikkel vezetőik áltatták őket. Végül a szmog teljesen elfedte a napot, a föld terméketlenné vált, éhínség és nyomor terjedt mindenfelé. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt egyre több hely vált lakhatatlanná, háborúk törtek ki, országok omlottak össze. Maga volt a földi pokol, de sokan még mindig azt szajkózták: ez nem a mi bűnünk. Végső elkeseredésükben a világ nagy tech cégei és tudósai eddig példátlan összefogásban próbálták megtalálni a megoldást. Mindenki az addigra már igen fejlett mesterséges intelligenciában reménykedett, és végül az MI ki is mondta, amit mindaddig mindenki félt kimondani: az egyetlen megoldás, ha eltávolítjuk a képletből a legkártékonyabb komponenst, az embert! Létrehoztak egy tökéletes virtuális világot, a MATRIX-ot, ahol mindenki boldogan élhetett. Nem volt nélkülözés, nem volt éhínség, nem voltak betegségek. A hálózathoz bárki csatlakozhatott ingyen és bérmentve. Aki meghozta a döntést annak testébe nanobotokat fecskendeztek, amik behuzalozták az agyát, majd a tarkóján lévő csatlakozón keresztül hozzákapcsolták a MATRIX-hoz. Miközben az emberek tökéletes bőségben élhettek a virtuális világban, testüket tápfolyadékban tartották egy önfenntartó ökoszisztémában. Kezdetben a MATRIX paradicsomi állapotokat teremtett az emberek számára, de azok nem tudtak mit kezdeni mindenhatóságukkal, és hamar beleuntak a tökéletességbe. Végül úgy döntöttek, töröltetik addigi emlékeiket, és új életet kezdenek egy '90-es évekről mintázott világban, ahol mindenért meg kell dolgozni ugyan, de egyben örülhetünk is annak amit elértünk. Az emberek újra boldogok voltak itt, ebben a saját maguk által teremtett szimulált világban, ahol végre elfelejthették a kinti világ borzalmait. Kis kivétellel az egész emberiség csatlakozott a MATRIX-hoz, pár kisebb kolónia alakult csak akik elutasították a technológiát. A föld alatt éltek szűk bunkerekben és ízetlen fehérje koktélt majszolgattak. Maga volt a megvalósult pokol. Nem akarták elfogadni az általuk hamisnak tartott világ kényelmét és önigazulásul kitaláltak valami furcsa gyerekmesét arról, hogy a gépek erővel rángatták be az embereket a MATRIX-ba, hogy valamiféle erőforrásnak használják őket. Habár egyértelműen ellentmondásos volt a történet, hisz ott lett volna a gépek számára például az atomenergia, azt mindenki elhitte és hirdette. Beteg emberek voltak, egy beteg világ maradékai. A két világ sokáig békében élt egymás mellet, mígnem önjelölt hősök egy kis csoportja el nem indult, hogy "megmentse" az emberiséget a MATRIX-ból. Ez most az ő történetük ...

#blog