Jill Bolte Taylor: My stroke of insight

Ez az egyik kedvenc TED előadásom, mert (legalábbis számomra) nagyon érdekes a mondanivalója. Ez a Jill Bolt Taylor egy agykutató nő, aki egy "szép" napon stroke-ot kapott. Jó tudóshoz híven figyelni kezdte magát, így ő lett saját maga kísérleti alanya. Az előadásban az ez idő alatt megtapasztalt dolgokról beszél. Az első gondolata az embernek, hogy a csaj kicsit megkergült (ami egy stroke után azért bocsánatos bűn), de igazából csak arról van szó, hogy baromi nehéz lehet szavakban átadni, amit ebben a megváltozott agyműködéses állapotban átélt. Azt, hogy megszűnt egy konkrét személy lenni és "felolvadt" az őt körülvevő világban, hogy elveszítette a kapcsolatát másokkal és a külvilággal, mintha átkerült volna valami más világba. Számomra azért nagyon elgondolkodtató ez az előadás, mert rávilágít arra, hogy mennyire az agyunkon keresztül éljük meg a világot. Annyira megszoktuk azt, ahogyan érzékeljük, ahogyan megéljük a valóságot, hogy teljesen természetesnek vesszük, hogy ez maga az objektív valóság. Pedig ez valójában téves. Amiben élünk, az az objektív valóság agyunkban leképződött változata, és ahogyan mi felfogjuk, érzékeljük azt, az lehet, hogy mindennek csak az egyik vetülete, és csak azért van kitüntetett szerepe, mert a legtöbbünk így látja a világot. Milyen lenne vajon a világ, ha mindenkinek úgy működne az agya, mint ennek a nőnek ebben a fura állapotban? Akkor az lenne a természetes, hogy mindannyian egyek vagyunk, és lebegünk a mindenségben. Vajon ez kevésbé reális képe a világnak? Szerintem egyszerűen csak más, és ki tudja, hányféleképpen lehet még megélni a világot …

Az jutott eszembe még, amit nemrég a kvantummechanikáról írtam (http://lf.estontorise.hu/archives/612), hogy talán felesleges keresni a megfelelő értelmezést a kvantummechanika matematikája mögé, mert talán nincs is ilyen. Egyszerűen az agyunk, a gondolkodásunk nem olyan, hogy ezt képes legyen elképzelni. Talán Jill Bolte Taylor akkor, abban a tudatállapotban képes lett volna elképzelni az egyszerre két résen áthaladó elektront, sőt, talán akkor és ott ez neki a világ legtermészetesebb dolga lenne. És akkor még mindig kérdés, hogy amit a kvantummechanikával megkapartunk, az az általunk "felfoghatatlan" valóság mekkora része? Milyen része lehet még az objektív valóságnak, amit az agyunk korlátossága miatt nem vagyunk képesek felfogni? És akkor még mindig ott a lehetőség, hogy mindannyian csak tartályokba zárt agyak vagyunk, akik boldogan élik az életüket egy fiktív valóságban, miközben az objektív valóság valami teljesen más.

#blog  

http://www.ted.com/talks/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight

My stroke of insight
Jill Bolte Taylor got a research opportunity few brain scientists would wish for: She had a massive stroke, and watched as her brain functions — motion, speech, self-awareness — shut down one by one. An astonishing story.