Jupiter felemelkedése (Jupiter Ascending)

Nagy várakozás övezte a Wachowski fivérek új filmjét. Aztán mikor megérkezett, sokaknak nagy csalódás volt. Legalábbis a kritikák alapján ezt láttam. Pedig nem rossz film ez. Az a titka, hogy a helyén kell kezelni. A Jupiter Ascending egy mese. Nem a MATRIX kategória, ahol a film után komoly filozófia témájú könyvekben próbálták értelmezni annak aspektusait. És nem is egy Felhőatlasz, ami után az ember még napokig bogozza ki magában az összefüggéseket. Ez egy modern mese. Ennyi. Olyan mint mondjuk a Hamupipőke, ahol a szegény szolgálólányból a végén hercegnő lesz. Itt is van "szegény szolgálólány", van "herceg", aki mindig megmenti őt, és van "gonosz mostoha". Nem is egy, hanem rögtön három. Ez a film mesének szerintem igenis jó, és mellesleg nagyon látványos is. Talán műfaját tekintve sem sci-finek mondanám. Inkább fantasy. Királyokkal, harcosokkal, szörnyekkel, stb. Stílusra olyan mint mondjuk a Star Wars, vagy mondjuk a Dűne, amiket megintcsak nehéz szorosan a sci-fi kategóriába beskatulyázni. E mellett néhol kicsit beteg is. Ez leginkább a címszerzés bürokratikus eljárásában csúcsosodik ki, aminek tetőpontján az ügyvivő robot pénzt "csúsztat" a hivatalnoknak, hogy végre megkapják a szükséges papírokat. Ez már amolyan Galaxis útikalauz … szerű motívum. Ami nagyon tetszett, hogy nem voltak benne számomra zavaró részek, elvarratlan szálak. Például az ilyen jellegű filmekben mindig zavart, hogy az idegenek miért mindig emberszerűek (azon túl, hogy így könnyebb jelmezt készíteni). Itt ez rendesen meg van magyarázva. Összességében tehát azt mondanám, hogy ha a filmet önmagában tekintjük (és nem próbáljuk görcsösen a fivérek előző két alkotásához hasonlítani), egyáltalán nem rossz. Szerintem érdemes megnézni. Legalábbis annak, aki szereti az ilyet …         

+Filmajánló 

#blog