Az önmagukat vezetni képes okosjárműveknek rengeteg előnye van. Többek közt például nagyon biztonságosak. Én azonban abban látom ezeknek a járműveknek a legnagyobb előnyét, hogy ha egyszer majd a jövőben az olcsó napelemeknek és az elektromos meghajtásnak köszönhetően ingyen lesz az üzemanyag is, úgy többé nem jelent majd problémát nagy távolságok megtétele. Ezeknek a járműveknek a használata összébb zsugoríthatja a világot a használóik számára, hiszen az utazás többé nem vesz el értékes időt az ember életéből, kényelmes, és ingyen van. Egy ilyen autó példádul este, alvás közben levihet a tengerpartra. Itthon fekszem le, és ott ébredek fel. Vagy ugyanígy naponta bevihet a munkahelyemre akár 100-200 km távolságból. Így a munkavégzés helye nem befolyásolja, hogy hol lakhatok. Élhetek vidéken egy kis faluban, hatalmas kertes házban, miközben ugyanennyi pénzből a fővárosban csak egy kis panel lakásra futná. Ezek az elektromos, önjáró járművek tehát sok szempontból megváltoztathatják az életünket. Kényelmesebbé, egyszerűbbé tehetik az által, hogy lecsökkentik a távolságokat.  

Valószínűleg sokáig csak az autópályákon, zárt utakon fogják engedélyezni ezeket a járműveket, ahol nincs sok zavaró tényező, és bár úgy gondolom, hogy olyan 200-250 km/h-ig ki fogják tolni a sebességkorlátozást (mivel ezeknek a rendszereknek nem jelent problémát a gyors reagálás), hamar el fogunk érni ezeknek a járműveknek a korlátaihoz. Pedig van jobb megoldás is, amennyiben a cél a távolságok csökkentése zárt utakon.

Elon Musk híperloop-ja egy csőposta szerű közlekedési eszköz, ahol légritkított térben, különleges kapszulákban közlekedhetnek az utasok. A légritkított térben lebegő kapszulákkal hatalmas, a tervek szerint akár 1200 km/h-s sebesség érhető el, ráadásul a gyorsítás energiaigénye is nagyságrendekkel kisebb, mint egy autó esetén. Tulajdonképpen az egész rendszert képes lennének energiával ellátni a csövek tetejére telepített napelemek. Ha az autópályáinkat ilyen csövekre cserélnénk, úgy a járművek a pályára felhajtva beállhatnának egy-egy kapszulába, a fedélzeti számítógépek lekommunikálnák az úti célt, majd onnantól a csőposta rendszer juttatna el a kijelölt pontra. Ha összehasonlítjuk az előzőekkel, az eredmény kb. ugyanaz. Önjáró jármű, amit a nap lát el ingyen energiával. A különbség, hogy ez a rendszer jóval optimálisabb, és e mellett hihetetlen sebességre képes. De mit is jelent 1200 km/h?

Ilyen sebességgel a Pécs-Budapest távolság kb. negyed óra alatt megtehető, de fél óra alatt elérhető lenne Magyarország bármely két tetszőleges, csövekkel összekötött pontja. Kb. ugyanennyi idő alatt lehetnénk lenn a Horvát tengerparton is. De ha épp föld körüli útra indulnánk az egyenlítő mentén, az sem tartana 1,5 napnál tovább. Az egész Föld egyetlen nagyobb országgá zsugorodna össze, legalábbis ami az utazások idejét illeti.

Nem nagyon hiszem, hogy a közeljövőben megépüljön egy ilyen Hyperloop szerű csőposta rendszer, mégis érdekes eljátszani a gondolattal. De ami a legizgalmasabb talán az egészben, hogy tulajdonképpen a jelen technológiájával teljesen megvalósítható lenne, ha igazán akarnánk ...

#blog