Egyre többet hallani innen-onnan nagy tudású emberek szájából, hogy a jövőben az emberiség össze fog olvadni a technológiával. Ilyenkor az ember rögtön cyborgokra, vagy a Star Trek-ből ismert borg-ra asszociál, és csak legyint rá. Túlságosan sci-finek tűnik a kijelentés. Azért ilyen hihetetlen a dolog, mert ösztönösen ugrásszerű változásnak képzeljük ezt, pedig valójában egy hosszan elnyúló folyamat, ami már javában elkezdődött.

Valamikor kb. 10 éve láttam egy kis filmet, amiben a M$ előrejelzései voltak a jövőre nézve, és kb. napjaink technológiáját próbálták megjósolni. Ott például volt egy kis eszköz, ami emberi beszédet fordít. Újra megnézve a filmet az ember csak mosolyog, hogy ilyen technológia a mai napig nem létezik. Nemrégiben azonban láttam egy ilyen docureality-t, ahol orvosok mindennapjait mutatják be. Ott épp egy spanyol nyelvet beszélő betegnek kellett volna instrukciókat adni, de a doktor nem beszélt spanyolul. Elővette hát az iPhone-ját, bepötyögte a mondandóját, és kimondatta az eszközzel (Google Translate tud ilyet). Így meg tudta magát értetni a beteggel. Nem néztem utána, de a jelenlegi hangfelismerő szoftverek már nem olyan rosszak, a fordítás kimondás fele pedig ugye az fentiek alapján megvan. Tehát tuti van rá app, ami tud hang alapján fordítani. Szóval ezek a dolgok tulajdonképpen már működnek, csak még gyerekcipőben járnak, és nem váltak mindennapjaink részévé. De ha jól belegondolunk, igazából egy Bluetooth headsettel kiegészítve ez már majdnem egy "Bábel hal". (http://en.wikipedia.org/wiki/Babel_fish_(The_Hitchhiker%27s_Guide_to_the_Galaxy)#Babel_fish)

De van olyan technológia is, ami már teljesen életünk részévé vált, és észre sem vesszük, hogy "összeolvadtunk vele". Szinte mindenkinek van már mobiltelefonja, amivel bármikor bármilyen távolságban képesek vagyunk beszélni barátainkkal. Ezzel tulajdonképpen szert tettünk a telepátia képességére. Jelenleg az emberiség fejlettebb fele állandó telepatikus kapcsolatban áll. Nem tűnik olyan varázslatos dolognak, mert folyamatosan megszoktuk. Régen jól megvoltunk telefon nélkül, aztán mindenkinek lett vezetékes telefonja, most pedig mobiltelefonja. Csak egy eszköz változott, de ha mondjuk 100 év távlatából nézünk rá, tényleg varázslatosnak tűnhet. Talán egy 100 évvel ezelőtt élő embernek nem is tudnánk jobban elmagyarázni a mobiltelefonálást, mint telepatikus kapcsolatot az emberek közt. És ahogy fejlődik a technológia, tényleg közeledünk a "telepátia" felé. Lassan az állandó online kapcsolat is teljesen természetes lesz (tulajdonképpen már most az), így tényleg real-time kapcsolatban lehetünk mindenkivel. Nemrég linkeltem egy alkalmazást, amivel egy EEG headset és egy Google Glass segítségével a gondolatunkkal fényképezhetünk. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy szavakat is fogunk tudni így írni nemsokára, és elég lesz gondolatban diktálni a hangfelismerő rendszernek. Ez már tényleg nagyon hasonlít a klasszikus telepátiára, de nem telepátiaként fogunk rá gondolni akkor sem, hiszen csak diktálunk egy vacak chatprogramnak, a túloldalon pedig csak felolvassa egy TTS rendszer, hogy ne terelje el a figyelmünket a szöveg. Nem látunk benne semmi varázslatot, pedig ez mégiscsak telepátia.

Egy másik jóslat szerint okosabbak is leszünk a gépek által. Apósom kedvenc szokása. hogy fejből fújja a növények és bogarak latin neveit. Elképzeltem, hogy egy Google Glass és egy wikipedia segítségével egy pillanat alatt lepipálhatnám őt. Egyszerűen rákeresek a bogár magyar nevére, és már ott is van mellette a latin. Lehet vele menőzni. Talán már az is működik (de hamarosan biztosan fog), hogy ránézek a bogárra, lefényképezem, és a képpel indítok egy keresést. Ez beazonosítja a bogarat, és ránézésre mondhatom a latin nevet. Ha mindezt kombinálom azzal, hogy a szemüveget gondolataimmal irányítom, akkor az egész dologból nem látszik semmi. Ahogyan a kereső motorok egyre inkább megértik az Internetes tartalmat, egyre jobban tudok majd keresni. Elég lesz feltennem egy kérdést, és jön is a válasz. Ráadásul a kérdést hamarosan elég lesz gondolatban feltenni. Egy külső szemlélő számára, aki nem sejti a "turpisságot", én szuperzseninek tűnhetek, a mai kor embere viszont csak legyint rá, hogy "eh, weben keresni mindenki tud". De vajon ez tényleg "csalás"? Nem-e reálisabb úgy tekinteni erre, hogy ahogy a fotóink a gépünkről, úgy a tudásunk is egyre inkább a cloud-ba költözik át?

Amiket példaként írtam, az a jelen kor technológiája, vagy a nagyon közeli jövőé. 10-20-30 év múlva még ennél is durvább lehet az integráció, de nem vesszük észre, mert annyira természetes. Talán akkor is csak legyintünk majd rá, mikor már nanorobotok szaladgálnak az ereinkbe, mert már annyira megszoktuk őket.   

#blog