Küszöbön a kiterjesztett valóság

A Project Tango-s tablet kapcsán jutott eszembe, hogy tulajdonképpen szinte adja magát a dolog, hogy a szenzorrendszert kombinálják a mostanában újra divatba jött VR headsetekkel. Így egy olyan eszközt kapunk, amivel a valóságot látjuk, de úgy, hogy 3D-ben bármilyen virtuális objektumot elhelyezhetünk benne. Egy ilyen eszköznek szinte korlátlanok a felhasználási lehetőségei. Virtuális bútorokkal pakolhatjuk tele a szobánkat, rendezhetünk egy virtuális partit, ahol valójában mindenki a szobájában ül, de mégis teljes az érzet, hogy egy helyen vagyunk. Lehetnek virtuális kijelzőink, a szobánk ablakából látható képet is megváltoztathatjuk, mintha tengerparti kilátásunk lenne, de akár le is bonthatjuk a falakat, így megteremtve az illúziót, hogy tényleg a tenger partján vagyunk. Igazából a technológia tulajdonképpen adott hozzá. Ha valóban elterjed ez a technológia (és miért ne terjedne), akkor a következő lépés szerintem a minél valósághűbb megjelenítés, és ezzel együtt a minél mobilabb kialakítás lesz a cél. Úgy képzelem a jövőt olyan 10 év múlva, hogy az emberek búvárszemüveghez hasonló headsetekkel mászkálnak, amik már nem annyira ormótlanok, mint a jelenlegi VR sisakok, így alkalmasak napi használatra. Úgy képzelem, hogy a jövőben át fogja hatni az életünket a kiterjesztett valóság, úgy, ahogyan most az Internet. Persze kicsit fura elképzelni, hogy mindenki búvárszemüvegben mászkál az utcán, de majd megszokjuk, ahogyan a mobiltelefont is megszoktuk. Az is először ciki volt, most meg az ciki, ha valakinek nincs. És egyszer talán majd az egész amúgy is elfér majd egy kontaktlencsében … 

#blog