Közösségi finanszírozás vs. adományozás

Épp az Ubuntu Edge kapcsán gondolkodtam rajta, hogy az emberek fejében mennyire keveredik a közösségi finanszírozás, és az adományozás fogalma. Pedig nagy a különbség. Amíg az adományozás csak "jófejség", más munkájának elismerése, addig a közösségi finanszírozás kő kemény üzleti modell, nem pedig pénz tarhálása, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az Ubuntu Edge-nél (és a közösségi finanszírozású projekteknél általában) ez jól látszik a reward-ok rendszerén. Itt ugyanis ha valaki nagyobb összeget ad a projekt létrejöttére, az kedvezményesen juthat hozzá a telefon egyes példányaihoz. Ebben az esetben tehát inkább hasonlítható az egész a mobilszolgáltatók prepaid rendszeréhez, ahol minél több beszélgetési időt veszünk meg előre (minél drágább feltöltőkártyát veszünk), annál kedvezményesebb áron juthatunk hozzá ehhez. És egy mobil feltöltőkártyáról senkinek nem jut eszébe a kéregetés.

Mivel az ötlet, és a megvalósításához szükséges erőforrások a legritkább esetben vannak egy helyen, ezért egy termék, vagy szolgáltatás létrejöttének standard lefolyása a következő: valakinek a fejében megszületik az ötlet, kidolgozza azt, majd kockázati tőke után néz. Találni kell egy befektetőt, akinek van elég pénze, és a jövőbeni megtérülés reményében jutalék fejében ad is a megvalósításra. Az így létrejött termék aztán a későbbi értékesítés folyamán termeli ki a belé fektetett pénzt is munkát. Jó esetben … Ez ugyanis elég nagy kockázat vállalását jelenti. Ezért is hívják kockázati tőkének. A közösségi finanszírozás esetén ez az egész megfordul. Kvázi előre eladják a terméket a jövőbeni felhasználóknak, és az így összejött pénzből utólag fejlesztik ki azt. Így nincs kockázat, és nincs szükség külső befektető bevonására, hiszen itt a befektetők maguk a későbbi felhasználók, akik sok kicsi sokra megy alapon adják össze a pénzt a fejlesztésre.

Akkor sem változik sokat a helyzet, ha elvesszük a képletből a reward-okat. Például a fejlesztő egy nyílt forrású szoftver fejlesztésére gyűjt pénzt. Ebben az esetben a reward maga az elkészült szoftver, amihez a felhasználók "fizess amennyit akarsz" modellben jutnak hozzá (és itt opció az is, hogy nem fizetsz semmit). Tehát ezt sem igazán nevezném adománynak, sokkal inkább a szoftver elővásárlásának, hiszen az történik, hogy azok az emberek, akiknek ez a szoftver kell, tetszőleges összegért megvehetik azt, és ezt az összeget történetesen előre kell fizetni. Tehát ily módon itt két nem szokványos üzleti modell keveredéséről beszélhetünk.

Régebben sokat gondolkodtam azon, hogy miért van az, hogy a nagy open source projektek (Mozilla Firefox, WikiPedia, stb.) vígan megélnek adományokból, amíg kis méretekben (buy me a beer, stb.) nem igazán működik a dolog. A megoldás szerintem itt is az, hogy amit a nagyok csinálnak, az közösségi finanszírozás, nem adományok gyűjtése. Mind a WikiPedia-nál, mind a Mozillánál egyértelmű, hogy az összegyűlt összegből történik a fejlesztés. Ha a felhasználók nem adnak pénzt, nem fog működni a dolog. Tehát itt is ugyanaz történik, "fizess amennyit akarsz" modellben fizetnek a felhasználók a termékért, és előfinanszírozzák azt.

Úgy gondolom, hogy ennek a tudatosítás mind a felhasználók, mind a fejlesztők fejében jótékonyan hatna az egész ökoszisztémára. Ha egy nyílt forrású projekt számára elég pénz gyűlik össze, akkor a fejlesztők adott esetben tudják ezt fő munkaidőben csinálni, és sokkal gyorsabb lenne a fejlődés. Valószínűleg sok ilyen projekt fejlesztése állt már le, vagy csak stagnál a pénz hiánya matt, és ennek nem az az oka, hogy az adott termék ingyenes, de még csak nem is az, hogy a felhasználók zsugoriak lennének. Egyszerűen az ok a rossz kommunikáció. Amíg a fizetési mód adományként van feltüntetve, addig a felhasználók nem érzik, hogy fizetniük kellene az adott termékért, vagy szolgáltatásért, noha pár dollárt minden további nélkül fizetnének érte. Ez pedig rossz a fejlesztőnek, aki nem tudja megvalósítani az ötletét, és rossz a felhasználónak is, aki szívesen használná a szoftvert, valójában fizetne is érte pár dollárt, de nem teszi, mert nem érzi, hogy fizetnie kellene.

Gondoltam rá, hogy talán érdemes lenne létrehozni egy portált kifejezetten nyílt forrású szoftverek finanszírozására. Itt bárki publikálhatná az ötletét, és lehetőség lenne összegyűjteni a pénzt az indulásra, valamint már meglévő projektek esetén pénzt lehetne gyűjteni a következő verzió elkészítésére. Szerintem ez a modell komplett cégeket eltarthatna, akik ingyenes szoftverek fejlesztéséből élnek, míg ha ez elsőre kicsit paradoxnak is hangzik.

Azt gondolom tehát, hogy nagy jövő van még a közösségi finanszírozás előtt, de ahhoz, hogy igazán működjön a dolog, először az emberekben kellene tudatosulnia, hogy valójában miről is van szó. Tudatosulnia kellene, hogy a közösségi finanszírozás nem kéregetés …      

#blog