A "Mi az élet értelme?" kérdésnek önmagában azért nincs értelme, mert csak adott kontextusban értelmezhető, globálisan nem.
Az egyén szempontjából szerintem mindössze annyi a lényeg, hogy jól érezze magát. Örülni kell a létezésnek, és "élni a lehetőséggel" amíg lehet. Bármilyen más preferencia szerintem ennek van alárendelve. Még az önfeláldozás célja is valahol az önös érdek, mert jobban érezzük magunkat tőle, és mardosna a lelkiismeret, ha nem tennénk meg. Ennyire egyszerű.
A közösség, vagy más emberek szempontjából az egyén életének értékét az adja, hogy mennyit tett a közösségért, vagy másokért. Ezért olyan nagy veszteség mondjuk egy tudós, vagy egy jó ember elvesztése. De ez csak mások preferenciája. Az egyén szempontjából ez nem jelenti azt, hogy tudósnak, vagy csak úgy egyáltalán jó embernek kellene lennie. Az ő szempontjából azért lehet értelme ennek, mert ettől érzi jól magát.
És végül globálisan, az egész univerzum szempontjából (merthogy implicit módon így szoktuk feltenni, és érteni a kérdést) az egyén életének semmi értelme nincs. Ugyan mit számít a világegyetem végtelenjéhez képest a porszemnyi földön mindössze villanásnyi ideig jelenlévő emberi kultúra létezése? Egyszer majd eltűnik az egész, mintha sosem lett volna, és senki nem fog emlékezni rá. Ugyanúgy, ahogyan eltűnik az egyén is, majd azok is, akiknek valaha valamit is számított a léte.
Az ember élete olyasmi mint egy kis hullám, vagy inkább csak amolyan fodrozódás a vízen. A semmiből lesz, és idővel ugyanúgy semmivé foszlik el. Talán hatással van más hullámokra, egyesek talán nagyobb fodrok, mások csak kisebbek, de összességében nincs nagy jelentősége egy kis hullámnak a víz felszínén.
Igazából talán többet nem is érdemes foglalkozni a kérdéssel. Inkább megyek labdázok kicsit a kölökkel ... ;)
#blog
Az egyén szempontjából szerintem mindössze annyi a lényeg, hogy jól érezze magát. Örülni kell a létezésnek, és "élni a lehetőséggel" amíg lehet. Bármilyen más preferencia szerintem ennek van alárendelve. Még az önfeláldozás célja is valahol az önös érdek, mert jobban érezzük magunkat tőle, és mardosna a lelkiismeret, ha nem tennénk meg. Ennyire egyszerű.
A közösség, vagy más emberek szempontjából az egyén életének értékét az adja, hogy mennyit tett a közösségért, vagy másokért. Ezért olyan nagy veszteség mondjuk egy tudós, vagy egy jó ember elvesztése. De ez csak mások preferenciája. Az egyén szempontjából ez nem jelenti azt, hogy tudósnak, vagy csak úgy egyáltalán jó embernek kellene lennie. Az ő szempontjából azért lehet értelme ennek, mert ettől érzi jól magát.
És végül globálisan, az egész univerzum szempontjából (merthogy implicit módon így szoktuk feltenni, és érteni a kérdést) az egyén életének semmi értelme nincs. Ugyan mit számít a világegyetem végtelenjéhez képest a porszemnyi földön mindössze villanásnyi ideig jelenlévő emberi kultúra létezése? Egyszer majd eltűnik az egész, mintha sosem lett volna, és senki nem fog emlékezni rá. Ugyanúgy, ahogyan eltűnik az egyén is, majd azok is, akiknek valaha valamit is számított a léte.
Az ember élete olyasmi mint egy kis hullám, vagy inkább csak amolyan fodrozódás a vízen. A semmiből lesz, és idővel ugyanúgy semmivé foszlik el. Talán hatással van más hullámokra, egyesek talán nagyobb fodrok, mások csak kisebbek, de összességében nincs nagy jelentősége egy kis hullámnak a víz felszínén.
Igazából talán többet nem is érdemes foglalkozni a kérdéssel. Inkább megyek labdázok kicsit a kölökkel ... ;)
#blog